Névnapköszöntés, egész évben
A világ egy részén, főként a katolikus kultúrájú országokban a születésnap mellett a névnap megünneplése is bevett szokás. Jó alkalom, hogy kifejezzük szeretetünket és tiszteletünket az ünnepelt felé, és vidám, sokszor eszem-iszommal összekötött családi, baráti együttlétre is.
Összefoglaltunk számodra néhány érdekes információt, amire talán eddig nem is figyeltél. Honnan ered a névnap, és milyen szokások kötődnek hozzá Európában?
Gondoltál már rá, hogy miért is vannak nevek? A név lényege a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért mindenkinek joga van a névviseléshez. A névadásnak is megvannak a maga, divat diktálta szokásai. Gondoljunk csak a korábbi időkre, amikor minden második kislány a Mária, Ilona, Katalin, Erzsébet nevet kapta, vagy a fiúknál az István, a Lajos, a László mindent tarolt. Manapság talán kevesebb gyerek kap régi, patinásabb nevet, és a nemzetközi divatnevek is bevonultak az anyakönyvekbe.
Miért vannak nevek a naptárban? A névnapok a katolikus egyház szentjeinek és mártírjainak emléknapjaiból alakultak ki. A régebbi korokban az újszülöttek leggyakrabban szentek nevét kapták, és maga az egyház is bátorította a névnapok ünneplését. A túlnyomórészt katolikus országokban máig fontos ünnep a névnap, bár már régen elveszítette egykori vallási jelentőségét. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok és tréfás szólások, kifejezések kapcsolódtak régen. A protestáns gyökerű népeknél nem divat a névnap, bár vannak kivételek, például a lutheránus Finnországban az itthonihoz hasonló lelkesedéssel köszöntik fel egymást az emberek a névnapjukon.
A naptárban általában egy, néha két főbb névnap van egy napon, és több olyan, melyeket csak a részletesebb naptárak jelölnek. A szökőévekben február 24-ével betoldanak egy úgynevezett szökőnapot, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok pedig egy nappal hátrébb tolódnak.
A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos, mint a születésnap. A rokonok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói.
Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése.
Mi is maradjunk meg régi jó névnapi szokásunk mellett, hiszen mindenki szívét megmelengeti egy kedves köszöntés, hogy jó szívvel gondoltunk rá.
Az Ünnepek Áruházában mindent megtalálsz, amitől az ünneplés még szebb lesz. Javaslom, nézz körül te is a névnapi parti kellékek között.